STAN LEE: ULTIMO
Kelet/nyugat
Két hatalmas titán - az egyik japán manga sztár, a másik amerikai képregény legenda - megváltoztatta a történelmet egy óriási új mangával. A Shaman King sztárja, Hiroyuki Takei és a képregény ikon Stan Lee összeálltak, hogy egy új mangát készítsenek, az Ultimót.
Hiroyuki Takei: Miért akartál együtt dolgozni egy japán manga rajzolóval?
Stan Lee: Szeretem a japán mangát, és tudom, mennyire népszerű. Elsősorban Japánban, de Amerikában is. Sose csináltam semmit, ami manga. Nem szeretek arra gondolni, hogy van még valami, amit nem csináltam, úgyhogy igazán szerettem volna valami ilyesmit írni, és ha lehet, a lehető legjobb rajzolóval együtt dolgozni. Ennek nem tudtam ellenállni.
Hiroyuki Takei: Ó, én nem vagyok a legjobb.
Stan Lee: Nem vagy a legjobb? Ne már! Ne hülyülj! (nevet)
Hiroyuki Takei: Mondjuk, hogy a legjobb vagyok a saját...
Stan Lee: Szerintem te vagy a legjobb.
Hiroyuki Takei: Hogy találtad ki ezt az egész Ultimót?
Stan Lee: Nem tudom. Megpróbáltam valami olyasmivel előjönni, ami egyformán jó a japán és az amerikai olvasóknak is. Amerikában nincs túl sok robot. Nem tudtam, hogy Japánban van-e jó robot harc rossz robotokkal, és arra gondoltam, hogy talán ez az ötlet jó lenne mindkét országban. Úgyhogy arra gondoltam, miért ne? Megírom, aztán meglátjuk, mit szólnak hozzá.
Amikor láttam az első rajzaidat, egy csomó új dolog jutott eszembe. Annyira felcsigázott, hogy nagyon örültem, hogy veled dolgozhatok együtt.
Hiroyuki Takei: Megkaptad az előzetes vázlatokat a rajzokhoz. Mire gondoltál, amikor először megláttad őket?
Stan Lee: Nagyon nehéz nekem megérteni őket, mert a vázlatok Amerikában kicsit másmilyenek. Sokkal kidolgozottabbak. A japán vázlatok nagyon felületesek, úgyhogy eltart egy darabig, míg hozzászokom. Persze angolul kell, hogy legyen, ha meg akarom érteni, amit látok. Már nem olvasok olyan jól japánul, mint régen (nevet).
Hiroyuki Takei: A gyufaszál emberkék már a végleges verzió, mert hetente 19 oldalt kell elkészítenünk.
Stan Lee: Az hatalmas mennyiség. Amikor én kezdtem évekkel ezelőtt a képregényesdit, a füzeteink eredetileg 64 oldalasak voltak - még 1930-ban. Ezt lefaragták 48 oldalra, végül a 60-as években már csak 32 oldalasak lettek, amelyből 8 oldal reklám volt. Vagyis végül 20-22 oldal maradt a képregényre, és erre volt egy hónapunk. Ti, akik mindezt egy héten megcsináljátok... ez egyszerűen csodálatos. És mivel olyan jó lesz a végeredmény, amilyen, szerintem ti mind zsenik vagytok.
Hiroyuki Takei: Japánban mindenki így csinálja.
Stan Lee: Nem csoda, hogy mindig annyira fáradtnak látszotok. A különbség csak annyi, hogy mi 20 oldalt csináltunk havonta, de én 12-20 képregényt írtam minden hónapban. Úgyhogy mi is dolgoztunk eleget. Tudod, volt a Pókember, Hulk, X-Men, és így tovább.
Hiroyuki Takei: Mit gondolsz a japán mangáról?
Stan Lee: Tetszik! Ezért is szeretném ezt elkészíteni. Tetszik, ahogy a sztori halad benne. Tetszenek a karakterek. Minden tetszik benne. Csak reménykedem, hogy én is tudok írni olyan jót, mint amit már olvastam belőlük. De megteszek minden tőlem telhetőt.
Hiroyuki Takei: Én is.
Stan Lee: Tudom.
Hiroyuki Takei: Végezetül, üzensz valamit a japán olvasóknak?
Stan Lee: Ó, hogyne! Gyűjtsétek a pénzt, majd vegyetek annyi Ultimót, amennyit csak bírtok. Ne csak egyet, mert idővel rengeteget fognak érni. Vegyetek egy csomót, és tegyétek félre.
De most tőled is kérdeznék valamit. Miért ücsörögsz itt, és húzod az időt, amikor már rajzolnod kéne az Ultimót, hogy minél hamarabb megjelenhessen?! (nevet)
