Egyszer már kitettem ennek az "interjúnak" az elejét, most újra itt van, a közepével együtt. Sok minden az Y-ról, az íróról, Garh Ennisről, a képregény bizniszről és egyebekről.
BRIAN K. VAUGHAN
- Megtervezted a végét az Y-sorozatnak?
- Mi van, máris unod? 
Igen, a társszerzővel, Pia Guerrával befejezzük az Y-t a 60. számmal, és igen: már tudom, hogy mi lesz az utolsó oldal utolsó képén.
- Lesz Y-film?
- Nem t’om, talán. Pia és én megkerestük a New Line Cinema-t, és egy forgatókönyvet már meg is írt a nagyszerű író, Jeff Vintar. David Goyer is beszállt. Ez azt jelenti, hogy a film egyértelműen elkészül? Közel sem. Meglátjuk. De őszintén szólva, most inkább a képregény érdekel, ami most nagyon népszerű.
- Miért nem tévésorozatnak javasoltátok az Y-t? Sorozatnak sokkal jobb lenne!
- Majd ha tévéproducer leszel, nógatni foglak, hogy intézz neki egy sorozatot. Egyelőre lássuk, hogy mozifilm esélyei lesznek-e. Az egyik nem zárja ki a másikat, mint a Buffynél.
- Az Y-t inspirálta (illessz be egy poszt-apokaliptikus filmet, könyvet, akármit ide)?
- Nem, az Y-t az életem inspirálta, a kapcsolataim, és a buta csalódásaim.
- Ezzel együtt, az ötlet, hogy egy dögvész kiirt minden férfit, egyet kivéve, épp annyi idős, mint maga a filmművészet.
- Erre én is rájöttem, miután az első rész kijött, és az olvasók elkezdtek kérdezősködni, hogy láttam-e, vagy olvastam-e azt a hatmilliárd istenverte filmet, könyvet, novellát, képregényt, satöbbit, aminek az alapja „pontosan” ugyanaz, mint az Y-nak (Omega Man, Az utolsó férfi, Az utolsó ember a Földön, A fiú és a kutyája, Mr. Adam, stb, stb, stb.). De a válaszom majdnem minden esetben ugyanaz, hogy NEM. Nagyon kevés kivétellel igen kevéssé vagyok jártas a poszt-apokaliptikus történetekben. Bocsi, de remélhetőleg éppen ezért olyan újszerű élmény az Y.
Végül is, nincsenek új ötletek, csak újfajta előadásmódok.
- Hogy törtél be a képregényiparba?
- Röviden: jó helyen voltam a jó időben. Amikor másodéves hallgató voltam a New York University film és drámaíró szakán, része voltam valaminek, amit Stanhattan Projectnek hívtak (Stan Lee után). Egy korábbi Marvel-szerkesztő James „Professzor” Felder úgy döntött, hogy szüksége van a képregényen túlra nézni, új írótehetségek után kutatni, úgyhogy elkezdett kötetlen írást tanítani az egyetemen fiatal írók részére, ahol a képregények csínyját-bínját oktatta nekünk (Joe Kelly is ott tanult). Jamesnek tetszettek a munkáim, adott egy-két kisebb melót, hogy segítsen bejutni a szakmába, én pedig a következő 3-4 évet azzal töltöttem, hogy a világ összes szerkesztőjét megkerestem, mindenféle írást elvállaltam, hogy javítsam a képességeimet, és lassan másztam feljebb a ranglétrán egészen addig a szerény fokig, ahol jelenleg tartózkodom.
- Én hogy törhetnék be?
- Igazán sajnálom, de a Stanhattan Project már megszűnt létezni. Fogalmam sincs. De ha nekem sikerült, bárkinek sikerülhet. Minden egyes ember másképpen jutott be, úgyhogy kis képzelőerő és rengeteg kitartás kell csak hozzá. Keresd a rést a pajzson. Meg fogod találni.
- Ha nem lett volna Stanhattan Project, szerinted akkor is teljes erővel igyekeztél volna képregényíró lenni?
- Remek kérdés, nem tudom. Biztos próbálkoztam volna, de a végén kiábrándultam volna belőle, és visszatértem volna a forgatókönyv íráshoz (akkoriban már eladtam egy vázlatot bagóért, és az szörnyen egyszerű volt ahhoz képest, amilyen a képregényes életbe bejutni). Nagy mázlim volt, hogy jó helyen voltam a jó időben.
- Mi olyat olvasol, amit általad nem ismert írók írnak? Vagy olyanok, akiket ismersz?
- Képregényt? Akiket ismerek: Paul Chadwick, Garth Ennis, Joss Whedon, Jay Faerber, Kirkman, Mark Millar, Geoff Johns, Brubaker és Bendis. Tőlük szinte bármit elolvasok. Akiket nem ismerek, de szeretek: Alan Moore, Joe Sacco, Stan Sakai, Seth, Joe Matt, Adrian Tomine, Warren Ellis… párat biztos kihagytam.
- Melyik tantárgyat utáltad a legjobban a suliban?
- A matek miatt többször is majdnem a kardomba dőltem.
- Legjobb/legrosszabb hely, ahol valaha nyaraltál?
- Tokió volt a legjobb. A rohadék San Diego a legrosszabb (ott lakik – Tomi)
- Szereted a kutyákat, Brian?
- Nem szeretek semmit, ami a lakásomba szarik és még nem vettem feleségül (és nem, nincsenek gyerekeim).
- Kik a haverjaid a képregényes bizniszben? Nem azok a tehetséges rajzolók, akikkel együtt dolgozol, hanem bárki más, akikkel jó barátságot ápolsz ebben a dilis szakmában.
- Minden munkatársammal jó barátságban vagyunk, különösen Piával (az Y rajzolója – Tomi), Tonyval és a szerkesztőkkel. Jay Faerber a legjobb barátom a képregényes berkeken belül. Képregényes anyámként és apámként gondolok mindig Devin Graysonra és Mark Waidre. Az ő segítségük nélkül nem lennék a képregények közelében. Garth Ennisszel mindig együtt iszogatunk, amikor csak New Yorkba jövök. Ő a legrendesebb srác a szakmában (ki hinné, mi? J - Tomi). Szoktam dumálni Bendisszel, Millarral, Geoff Johnsszal és Ed Brubakerrel is. Jó arcok. Van még pár egyéb haverom is, de legyen elég ennyi.
- A középiskolában is sokat írtál?
- Ja, elég sokat.
- Tudod, hogy a legtöbbek szerint képregényt írni könnyű? Zavar, amikor ezt mondják?
- Nem, tényleg könnyű. Nem olyan, mint egy szénbányában dolgozni. Szórakoztató füzeteket kell csak írni.
- Belekezdtél, vagy írtál valaha regényt?
- A középiskola végén írtam egy igazán nagyon szörnyűt, igen.
- Előfordul még, hogy „lefagysz”, amikor találkozol olyan írókkal, mint Stan Lee?
- Totálisan. Igazi balfék leszek, amikor beszélgethetek valamelyik hősömmel.
- Volt olyan író, akinél csodálkoztál, hogy mit keresnek a bizniszben, miközben olvastál tőlük valamit?
- Nem. Bárki, aki be tud jutni ebbe a bevehetetlen szakmába, megérdemli, hogy itt legyen, még akkor is, ha éppen akkor nem feltétlenül a neki való képregényt írja.
- Milyen díjra/címre lennél a legbüszkébb, ha elérnéd?
- Á, szerintem elég butaság művészeket díjazni… de persze ezt sose mondanám Mr. Eisner képébe.
- Ha száműznének Amerikából, milyen íz, szag, vagy látvány hiányozna a legjobban?
- A puszta gonoszságé. Ebben jobbak vagyunk, mint bárki.
- A poénokat főként honnan veszed?
- A barátaimtól.
- Mit gondolsz egy önéletrajzi könyvről?
- Nem szeretnék olyat. Az én életem elég unalmas, ha meg valami érdekes történik velem, az megy valamelyik írásomba.
- Mindig benne volt a „K” a nevedben, vagy azért tetted bele, hogy megkülönböztesd magad más Brian Vaughan nevű emberektől?
- Ez egy hosszú és buta sztori még a filmes iskolából, de eredetileg azért tettem bele, hogy csúfolódjak azokon a nagyarcú embereken, akik a középső nevüket rövidítve használják, aztán rám ragadt, ami miatt ugyanolyan nagyarcúnak tűntem, mint ők. Édes irónia…
- Hiszel a földönkívüliek létezésében, vagy szerinted az emberiség az egyetlen értelmes faj a világegyetemben?
- Az első.
- És szerinted az idegenek jártak már a Földön?
- Nem.
- Bírod, amikor az emberek rosszul ejtik a nevedet, a „Briant”?
- Ja, akkor a legmulatságosabb, amikor a „Vaughant” jól ejtik, de a „Briant” meg elcseszik.
- Ha bármilyen szuperképességet választhatnál, mi lenne az, miért szeretnéd és mire használnád?
- A 4. dimenziót szeretném hordani mintegy klassz ruhát, és arra használnám, hogy más bűnözőkkel harcoljak.
- Milyen márkájú sampont és kondicionálót használsz, vagy ajánlasz?
- Bármilyet, amit el tudsz lopni a szállodákból.
- Ha újra tehetnéd, szívesen írnál még egy Mocsárlény sztorit?
- Van még a tarsolyomban egy utolsó Mocsérlény sztori, igen. Egy Constantine is.
- Szoktál videójátékokkal játszani a szabadidődben? Ha igen, milyen játék vette át az uralmat az életed felett?
- Évente kábé egyszer játszom, általában olyasmivel, amiben vannak X-szárnyúak. Sajnos túl sok havi képregényt írok, hogy nagy játékos lehessek. Talán majd, ha visszavonulok…
- A legfurcsább tárgy, amihez szentimentális kötődésed van?
- A feleségem (csak vicceltem, öreg).
- Mielőtt megnősültél volna, a „Marvelnek írok képregényeket” szöveggel be tudtál csajozni?
- Röviddel azután kezdtem el csajozni, hogy eladtam az első írásomat a Marvelnek… vagyis akkor igen?
- Szereted a hardcore-t?
- Pornót? Feltétel nélkül. Bocs, mama.
- Milyen gyakran jársz képregényboltba?
- Nagyjából kéthetente.
- Amikor bemész, az eladó, vagy tulaj általában felkiált, hogy „Atyaég, ez Vaughan!”, vagy simán csak úgy bánnak veled, mint mindenki mással?
- Hála az égnek az utóbbi.
- Mi a véleményed a Fantasztikus Négyesről?
- Nagyon szeretem az F4-et, azon ritka karakterek közé tartoznak, akiket még sosem írtam. Talán egyszer…
- Mi a legfurcsább hely, ahol valaha beugrott egy jó (vagy rossz) sztori ötlet?
- Egy nagyon szép nőben. Ne kérdezd.
- A bosszú akkor a legjobb…?
- Ha nem csináljuk. Jól élni igazából a legjobb bosszú.
- Melyik fiúbanda tette rád a legnagyobb hatást és miért?
- A Beatles, mert némelyik számuk tényleg egész jó.
- Mitől félsz a legjobban?
- A szifilisztől. Egyetlen dolog érdekel az életben, hogy az agyam és a nemi szerveim rendesen működjenek, és az mindkettőt elpusztítja.
- Milyen képregényeket javasolsz (az Y-on és az Ex Machina-n kívül) olyan embereknek, akik nem olvasnak képregényt?
- Beton, Optic Nerve, Queen & Country, Prédikátor, LOEG.
- Angellel, vagy Spike-kal szereted jobban Buffyt?
- Xanderrel.
- Csak azért nézel így ki, mert az Anthrax gitárosára akarsz hasonlítani, aki olyan, mint a te dühös verziód? Növessz egy kecskeszakállat, tégy fel pár tetkót, és máris ugyanúgy néztek ki.
- Ahogy Bendis szokta mondani: „NEM ÉN VAGYOK MINDEN KOPASZ EMBER!”
- Volt valaha szakállad? A szexuális vonzerő a legfontosabb.
- Általában növesztek egyet, amikor mély írói módban leledzem (mindig), de a feleségem sikoltozni kezd, ha kezd túl durva lenni (mint most).
- Mi a legjobb rajz, amit szereztél a saját írásaid közül?
- JG Jones nagyon kedves volt, az Y8 festett borítóját nekem adta nászajándékba. Az sokat jelent nekem.
- Mi a véleményed a crossoverekről, amely rákényszerít, hogy több címet vegyél meg, különben nem érted meg a sztorit?
- Büntetni kellene.
- Az összes Buffy évadot szereted?
- Igen, mindet.
- Olvastad a Miraclemant?
- Mindet, kivéve a 15. számot. Hosszú évekig próbáltam azt a részt megszerezni, és amikor rátaláltam, nem tudtam magam rávenni, hogy elolvassam. Ja, fura vagyok.
- Szerinted a rajongóknak mennyire szabadna engedni, hogy beleszóljanak a sztoriba?
- Mint rajongó, a nulla beleszólásra szavazok. Mint író, nekem nem az a dolgom, hogy megadjam nektek, amit akartok, hanem az, hogy olyat adjak nektek, amiről nem is tudtátok, hogy akarjátok.
- Mi a véleményed a fan fictionről?
- Remek dolognak tartom. Olvasni ugyan nincs időm, de csináljatok, amit csak akartok a karaktereimmel, bátran.
- Jó vagy a „Risk” nevű játékban?
- Sajnos azzal még sosem játszottam. De a Scrabble-ben tarolok.
- Írtál valaha csak a saját szórakoztatásodra? Úgy értem, hogy valamit, amit nem akartál kiadatni, vagy eladni.
- Tudod, régebben igen, de erre ma már nincs időm. Mellesleg szeretem megosztani a munkáimat a közönséggel, és elég mázlista vagyok, hogy manapság mindig találok valakit, aki kiadja a buta ötleteimet.
- Mikor jössz Franciaországba?
- Abban a pillanatban, ahogy meghívnak. Főiskolás koromban jártam Párizsban, életem egyik legjobb útja volt.
- Melyik munkádra vagy a legbüszkébb?
- Klisé ugyan, de mindig arra, amit éppen írok. Nagyon szeretem az Y: Safeword, Ex Machina 1 és a Runaways 18-at.
- Mi a legjobb koncert, amin valaha voltál?
- Az Eels New Yorkban pár éve. Fantasztikus volt.
- Az X-Men tényleg annyira jó metafora a kisebbségi csoportokra, vagy közösségekre? Arra gondolok, ha valaki egész városokat lenne képes elpusztítani pusztán a nézésével, vagy a gondolatával, nem annyira paranoid lépés a kormánytól, hogy lépni akarnak valamit, nem? Csak bölcsen óvatosak, nem?
- Kérdezd meg egy arabtól, hogy milyen az Államokban élni a 9/11 után. SOSEM bölcs egy egész csoportot bírálni néhány tagja miatt. Az X-Men ettől kitűnő metafora.
- Időrendi sorrendben szoktál írni?
- Majdnem mindig.
- Mit eszel reggelire?
- Őrülten későn szoktam kelni, úgyhogy bármi, amit Ruth vacsorázik, nekem az az első kajám. Remek dolog steakkel kezdeni.
- Ha filmet készítenének az életedről, ki játszana téged?
- Én.
- Mit gondolsz, van a képregényes szakmában egyfajta meleg-ellenesség?
- Én még nem tapasztaltam ilyet.
- Hány képregényt olvasol el havonta, és milyen időközönként jutsz hozzájuk?
- Olyan 50 képregényt olvasok havonta. Párat ingyen kapok postán hetente, a többiért elmegyek havonta kétszer egy képregényboltba.
- Mivel jó vagy a sorozatírásban, tervezed, hogy egyszer majd mész a tévéhez is írni valamit?
- Igen, határozottan. (Azóta már túl van a Lost néhány évadján – Tomi)
- Minden egyes képregény megvan, amit valaha írtál?
- Most már igen. Mindenből van egy, amit valaha írtam.
- Nagyon tetszett a „Cry Wolf” sztorid. Te találtad ki az egészet, és előadtad a Marvelnek, vagy a szerkesztő mondta, hogy „a rajongók szeretnék az Ultimate Gambitet visszakapni – van valami ötleted rá”?
- Köszi! Mint mindig, az én ötletem volt. A Marvel sosem kért tőlem semmit, hogy írjam meg. Nagyszerűek, mindenben mellettem vannak.
- Mi a véleményed a képregénykalózkodásról? Milyen hatással van szerinted a képregényekre?
- Engem, őszintén szólva nem zavar. Sok emberrel beszéltem, akik azután kezdték el venni az én cuccaimat, miután előbb online elolvasták. Úgyhogy a jó képregényeken inkább segít.
- Érzel valami különbséget azon a héten, amikor kijön egy, vagy több új képregényed, mint amikor nem? Csak hangulatilag.
- Neem, minden összefolyik, tudod? Ha nem is jön ki új cuccom a héten, akkor is csak írok és írok, mint egy hülye.
- Szeretnéd Jessica Jonest használni a képregényeidben? Úgy értem, mindben.
- Talán néhányban. Ő olyan jó.
- Volt olyan, hogy egy olvasó felismert az utcán, boltban, moziban, bárhol? Nem börzén, hanem olyan helyen, ahol nem számítottál rá.
- Á, soha. Nem vagyok én olyan komoly. De egyszer voltam Waiddel moziban és őt felismerték. Kaptunk ingyen popkornt. Király volt.
- Ha szuperképességed lenne, hős lennél, bűnöző, vagy normális?
- Bűnöző.
- Melyik képregényedben vagy a legbiztosabb?
- Soha nem vagyok biztos egyetlen írásomban sem.
- Milyen szakon végeztél?
- Film és drámaíró szakon.
- Milyen Ultimate minisorozatot szeretnél olvasni és kitől?
- Bármit Bendistől.
- Mi a legnehezebb dolog az írásban? A poénok?
- Á, dehogy. Csak a fizikai megerőltetés, hogy rákényszerítsem magam az írásra, amikor millió szórakoztatóbb dolgot is csinálhatnék. Számomra ez az egyetlen nehéz benne.
- Viselnél palástot, ha tehetnéd?
- Ha a feleségem nem válna el tőlem? Sajnos igen. Nagyon-nagyon szívesen.
- A DC és a Marvel fizet utánatok TB járulékot?
- Csak azok után, akikkel kizárólagos szerződésük van. A szabadúszók magukra maradtak.
- Mi volt a kedvenc képregényed kölyökkorodban?
- A Pókfejért voltam oda.
- Mi a véleményed azokról az emberekről, akik túl komolynak érzik magukat a szuperhős képregény olvasáshoz?
- Közel sem annyira rosszak, mint azok, akik CSAK szuperhősös képregényeket olvasnak. Szeretem a szuperhős képregényeket, de azoknak alapból rengeteg olvasójuk van.
- Hol tartod az Eisner díjaidat? Letakarva, fürdőszobában, hol?
- Ruth a nappaliba tette ki őket egy könyvespolcra.
- Miért vannak sokszor az alkotók a képregényeid legvégén? Jobban szereted így, vagy ez valaki más döntése?
- Az enyém, nem másé. A történet iramától függ.
- Ha kihívnád a néhai Will Eisnert ivóversenyre, Garth Ennis arra járva mindkettőtöket az asztal alá inna, vagy Will azért tartaná magát?
- Ivott Will egyáltalán? Mindegy, Ennis kiütne bárkit.
- Rejtélynek lesz bármi rokoni kapcsolata Árnyékkal?
- NEM. Mindig utáltam azt az ötletet, hogy biztos rokonok, mert mindkettő kék.
- Szoktál nasizni munka közben?
- Nem. Semmi kaja, vagy pia az irodában.
- Ellis állítólag egy kocsmában ír, van egy kempingágya ott, mintha sohasem akarna elmenni. Neked van valami saját alkotóhelyed? Ha igen, hogy találtál rá?
- Én éjjel dolgozom, és kizárólag a saját csendes, unalmas irodámban. Nem tudok nyilvános helyen írni. Túl sok minden vonná el a figyelmem.
- Mióta vagy kopasz? Már nekem is ritkul a hajam, és nagyon igyekszem megbarátkozni vele, de olyan ez, mint elveszíteni a kutyádat, marha nehéz.
- A java a főiskolán hullott ki, azt hiszem. Nem jó, de a csajok tesznek rá, komolyan, úgyhogy ne aggódj emiatt. Semmi átfésülés! A haj túlértékelt valami. Sok szerencsét, kopasz tesó!
- Hogy birkóztál meg azzal, hogy kihullik a hajad? A kopaszodás korai stádiumában vagyok, és kicsit beparáztam miatta.
- Találj egy jó csajt, mielőtt kihullik mind, kábítsd el, hogy essen beléd, borotváld le a fejed, majd vedd el feleségül.
